Angyaltorta

Amikor a mélyhűtőmben rendesen összegyűlik a megmaradt tojásfehérje, mindig a jól bevált krémest készítem el, amihez kizárólag csak a fehérjére van szükség, pontosan 9 db.
Múlt hónapban feltűnt Juc oldalán az „Angyaltorta”, amihez 12 db fehérje szükségeltetik, kész tojásfehérje-faló sütemény.
Azonnal el is mentettem a receptet, és már csak a megvalósításra várt az angyali torta.
Az eredeti sütemény fotója megtekinthető ezen az oldalon, a csokis változata pedig itt.

Az összetevőket azért nem részletezem, mert több szempontot érdemes figyelembe venni, melyek Juc által gondosan fel vannak sorolva, és amiket én is betartottam.
Inkább csak a saját tapasztalataimról számolok be:
A formát én sem kentem ki, ahogy ajánlva vagyon, a kisült tésztám gondosan bele is ragadt a formámba.
Valószínű, ha teflonos forma lett volna, akkor a várt eredmény bekövetkezik, és a kihűlés után gondtalanul kicsúszik a belőle a tészta.
Nos, ez nálam elmaradt, és késsel kellett belőle kivágnom.
A tészta állaga valóban könnyű, ám kissé fullasztó, mint Juc jelzi is.
Nem követtem a receptet hajszálpontosan a továbbiakban, félbe vágtam a tortakarikát, megkentem lekvárral, és leöntöttem jó alaposan csokis mártással.

Mártás:

6-7 dl tej (kb.)
5 evőkanál cukor
1 csomag vanília ízű pudingpor
5 dkg étcsokoládé (kb.)

–lassú tűzön felforraljuk az összetevőket (csak 2-3 percig mindössze, hogy folyósabb maradjon az állaga), és levéve a tűzről, 1 rum aromával ízesítjük.

Az észrevételem, (bár már az összetevőkön is látszik), ez valójában egy tojás sárgája nélkül készített piskóta.
Hangsúlyozni szeretném: a végeredmény meglehetősen finom lett, csak a tészta külseje sínylette meg a kiszabást, azt meg viszonylag jótékonyan takarja a vastag csokimártás.
Ettől eltekintve, legközelebb mégis krémest készítek a fehérjékből (isteni, állíthatom bátran!), és piskótát pedig a szokásos módon, teljes tojásokból.:-)