Ezt a receptet az egyik kedves olvasóm, Éva ajánlotta még egy korábbi bejegyzésemnél. Ő Ausztráliából kapta, és azóta is gyakran süti.
Meg is néztem, akkor úgy tűnt, egyezik az egyik általam is ismert, és már többször elkészített süteménnyel, és mivel éppen nem is volt dióm megtörve, elmaradt, hogy kipróbáljam.
Most megint levelet váltottunk, és ismételten kipróbálásra unszolgatott a receptet illetően. Így aztán nem halogathattam tovább, mert mikor jobban megnéztem, akkor láttam, hogy ez bizony nem ugyanaz, mint amire én gondoltam.
Az eredeti recept 4 tojásra szól, Éva már eleve hozzáírta, hogy legalább másfél, kétszeres adagot szokott sütni, így a másfélszeresnél maradtam, és a leírás is annak megfelelően szól.
Nagyon finom lett, a keleti édességekre emlékeztet, ha valaki szereti az édeset, - én szeretem.
Így utólag is köszönöm a receptet!
Hozzávalók:
Tészta:
6 tojásfehérje
18 dkg darált dió
15 dkg porcukor
3 kávéskanál liszt
reszelt citromhéj
Krém:
6 tojássárgája
15 dkg porcukor
0,8 dl erős kávé (Nescafé)
15 dkg Ráma margarin
Tetejére:
1-2 teáskanál margarin
5 dkg cukor
12 dkg durvára vágott dió
Elkészítés:
A keményre felvert tojásfehérjébe óvatosan belekeverjük a többi hozzávalót, majd a masszát a gáz sütőlemezére tett sütőpapíron egyenletesen szétkenjük, és megsütjük. A tésztát, ha kihűlt, 3 csíkra vágjuk.
A krémhez a tojás sárgákat a cukorral és a kávéval gőz fölött állandóan kevergetve sűrűre főzzük.
A margarint habosra keverjük, majd a kihűlt krémmel tovább elegyítjük.
Kevés margarinon a cukrot karamellizáljuk, beleforgatjuk a diót, alufóliára szétterítjük, ha kihűlt összetördeljük.
A lapokat krémmel megkenjük, egymásra tesszük, és a dióval megszórjuk. ( A krémből a tetejére is kentem.)
Kb. 30x10 cm-es, 5 cm magas hasáb lett belőle.
Azt hiszem, a dupla adagot kellett volna választanom!
Amennyiben dupla adag készülne, szerintem a grillázsos dió akkor is elég ebből a mennyiségből.
Ezt azért gondolom, mert a krém kavargatása közben elég jól eleszegettem belőle, és még így maradt jócskán a tetejére.
Időközben belebotlottam ebbe a receptbe az egyik régi receptes könyvemben, amelyik már 20 éve megvan, Pelle Józsefné: Csemegék Könyve c. kiadványában, "Pehelytorta" néven.
A recept csupán annyiban tér el, hogy a krémhez még 0.5 dl tejet és fél rúd vaníliát is ír, tetejére pedig csokidarát ajánl.
